A fűrészekről

A fűrészeket több ezer éve használja az emberiség, az első példányok réz és bronz alapanyagból készültek asztalosmunkához. A vasfűrészek elterjedésekor jelentek meg a keretek, amik kifeszítették a pengét, így hatékonyabban és pontosabban lehetett vágni. A fűrészek foga eredetileg vagy csak húzás közben, vagy csak tolás közben vágott. A modern fűrészek már mindkét irányban dolgoznak. Emellett az elmúlt évtizedek másik előrelépése, hogy az élezhető (és élezendő) fűrészek helyét átvették a cserélhető fűrészlapok.

A fűrészek az elektromos kisgépek ugrásszerű fejlődése ellenére is jól tartják magukat. Kisebb helyet foglalnak, könnyebbek, és sokkal gyorsabban használatra készek, mint a gépek. Egy jó minőségű szúrófűrész vagy körfűrész ráadásul egy, de inkább két nagyságrenddel többe is kerül.

A fűrészek fogazata

A fűrészek fogazatának első jellemzője a TPI (teeth per inch), vagyis az egy inchre eső fogak száma. A PPI (points per inch) mutatja a hegyek számát inchenként. Általános szabály, hogy a PPI érték eggyel nagyobb, mint a TPI. Minél nagyobb a TPI, annál finomabban vág a fűrész. Az fogak közti rés méretének szerepe van a por és a forgács összegyűjtésében, így például a fémfűrészek nagyobb TPI-vel készülnek mint a fafűrészek, hiszen a fémreszelék finomabb a faforgácsnál.

Másik szempont, hogy a nagyobb TPI gyorsabban vág, cserébe viszont durvább vágási felületet eredményez. Ez leginkább fafűrészeknél releváns, vannak ún. first cut és second cut fűrészek (első és második vágás). A first cut fűrésszel gyorsan lehet vágni a gerendát, a second cut pedig akkor használatos, amikor olyan helyen vágunk, ahol fontos, hogy mennyire lesz sima a felület.

 

A fogak terpesztése (kerf)

Ha a fogak ugyanolyan szélesek lennének, mint a penge, akkor a fűrész megszorulna vágás közben, ezért a fogak cikk-cakk alakban futnak a penge alján. A pengére merőlegesen mért fogak közti távolság a kerf vagy terpesztés. A megfelelő terpesztéssel rendelkező fűrész kiválasztása függ a felhasználási céltól, ezért fontos minden munkához a hozzá illő szerszámot használni, illetve a gyártók általános célú termékeit, amennyiben lehetséges. A túl keskeny fogazat megnehezíti a munkát, a túl széles pedig több fűrészport termel, illetve nagyobb erőkifejtést igényel.

Edzett élű fűrészek

Régebben a fűrészek kemény acélból készültek, a fogakat rendszeresen élezni kellett. A modern fűrészeknél a fogak edzettek, ezért átlagosan ötször annyi használat után tompulnak el, mint a régi fűrészek: cserébe viszont nem lehet újraélezni őket. Ugyanakkor a gyártási volumen megnövekedése miatt a fajlagos költség még így is alacsonyabb, és megfelelő odafigyeléssel az elhasznált pengék is újrahasznosíthatóak. Amennyiben a penge nincs utólagosan színezve, az edzett él felismerhető arról, hogy a hegyek megfeketedtek az edzés során őket ért hőtől. Természetesen az edzett él nem garancia a minőségre, mind a penge anyaga, mind az edzés minősége gyártónként változik.

A fűrészek nyelének alakja

Alapvetően háromféle nyéllel készülnek a fűrészek, midegyik más célra jó.

A zárt nyél a nagyobb erőkifejtést igénylő vágásokhoz ajánlott fűrészekhez való. Ezt lehet a legerősebben, legbiztosabban fogni, nem csúszik ki a kéz a markolatból, emellett a pengét is merevebben tartja.

A nyitott nyél a kisebb fűrészekhez illik, amikkel gyakran szűk vagy nehezen elérhető helyeken kell dolgozni. Ez sokszor fej fölötti fűrészelést is jelenthet, ezért fontos szempont az is, hogy a kisebb nyél könnyebb szerszámot jelent.

Az egyenes nyél a legkisebb fűrészeké, mint például az ágvágó vagy gipszkarton fűrész.

A fűrészek nyelének anyaga

Régen a fűrészek nyele fából készült, és több fűrészlapot is kiszolgáltak, akár generációkon át. Manapság asztalosműhelyek, iparosok megbecsült kincsei.

Jelenleg azonban a műanyag+gumi nyél az uralkodó, a penge köré öntve, vagy csavarozva, de nem cserélhetően. Ezek az ergonómikus műanyag nyelek valóban kényelmesek, és az építőipar szempontjainak is jobban megfelel a sokáig használható, de eldobható szerszám.

Egyes gyártóknál azért még megtalálható a kínálatban a kényelmes, tartós nyél, amiben cserélhető a penge.

Keretes fűrészek

A fűrészek egy része kerettel készül, hogy kifeszítse, merevebbé tegye a pengét, esetleg a pengének önmagában nem is lenne tartása.

A keretek kisebb méretben általában tömör fémből készülnek, nagyobb méretben viszont inkább üregesek a könnyebb súly miatt. Találkozhatunk még fakeretes fűrészekkel is, amiknek a merevségét, feszítését kötéllel lehet állítani.

 

 

A keretes fűrészek csavarral vagy más rögzítéssel készülnek, így a hozzájuk tartozó pengék cserélhetőek.

Keretként funkcionál még a gérvágó fűrészeken található gerinc erősítés is. Ezeket a fűrészeket precíz, pontos vágásra használják, ezért lényeges, hogy a penge merev legyen. Ugyanezen okból egyébként viszonylag magasabb TPI-vel készülnek még fához is (10 felett), mivel fontos, hogy a vágott felület sima legyen.

A fűrészek mérete

Kéziszerszámoknál fontos szempont, hogy könnyűek legyenek. Hosszabb munkánál nagy különbséget jelent az, ha egy kicsivel is könnyebb eszközt kell tartani. Néhány szerszámnál – mint például a fűrész – viszont a súlynak előnye is lehet. Minél hosszabb a penge, annál kevesebb ide-oda mozgást kell végezni. Ráadásul a nehezebb penge munkáját a gravitáció is jobban segíti.

Elég csak a kétszemélyes fűrészre gondolni, vagy kipróbálni, hogy mennyire frusztráló egy túl kicsi fűrészt használni.

Fogazatok típusa

1. Keresztvágó fűrész

A keresztvágó fűrész farostok átvágására használható. A fogak erősen kifelé hajlanak, így két árkot vágnak a fába, a két árok közti rost pedig szétmorzsolódik. A keresztvágó fűrészek csak tolóirányban vágnak, és csak a rostirányra merőlegesen használhatóak.

2. Hasítófűrész

A hasítófűrészek a farostokkal párhuzamos irányban használhatóak. A fogak alakja véső-szerű, emiatt csak tolóirányban vágnak. A hasítófűrészek használhatóak a farostokra merőlegesen is, de az eredmény nagyon durva felület lesz, mivel a vágás során beletépnek a rostokba.

3. Univerzális fogazat

A legelterjedtebb penge, általános felhasználáshoz, hegyes, mindkét oldalán élezett, mély fogazattal.

4. Egyenes fogazat

Az univerzális fogazatnál mélyebb és hegyesebb fogazat. Roston át vagy rostirányban is használható. Hátránya, hogy a mély fogak az első pár húzásnál könnyen elakadnak, cserébe rendkívül hatékonyan, gyorsan vág.

5. Gyaluló fogazat

Ez a fogazat nyers és száraz fa átvágására szolgál. A vágás közben keletkező forgácsot eltávolítja.

6. Gyorsvágó fogazat

Ezeknél a fogazatoknál a fogcsúcsot adó két él mellett egy kis domborítással egy harmadik élt is kialakítanak a pengén. Mivel a penge terpesztése kicsi, így könnyen, gyorsan lehet vágni, a három élnek köszönhetően toló- és húzóirányban is hatékonyan, rosttal párhuzamosan vagy rostra merőlegesen.

Fűrész típusok

1. Gipszkarton fűrész

Hegyes, keskenypengéjű fűrész, amit gipszkartonok átvágásához és lyukak (például konnektorcsatlakozók) kialakításához használnak. A meredek fogazat gyorsan, hatékonyan vág, elvezetve a port a fogak alól.

2. Illesztőfűrész

Hagyományos asztalos fűrész, általában gérvágó ládával használják, gérvágó fűrésznek is szokták hívni. A fogazat terpesztése kicsi, a penge gerince merevített.

3. Keretes fafűrész

Általában csővázas keretbe fogott fafűrész, mindenféle famunkához, nyers és száraz fához, farönkökhöz. Leggyakrabban gyaluló fogazatú fűrészlappal vásárolható, de a fűrészlap cserélhető.

4. Rókafarkfűrész

Az egyik legelterjedtebb fűrésztípus. Nevét az alakjáról kapta, a róka elkeskenyedő farkához hasonlít. A felhasználási céltól függően megkülönböztetünk ‘first fix’ és ‘second fix’ típust. A first fix fűrészek a gyors munkához valóak, az építkezésnek abban a fázisában, amikor a vágási felület még nem fog látszani az elkészült épületben, miután a burkolatok és a padlómunkák elkészültek. Ezek a fűrészek kisebb TPI-vel készülnek (7-8), így több forgácsot tudnak elvezetni, gyorsabban végezhető a munka. A second fix fűrészeket ajtókhoz, ajtókeretekhez, lábazatokhoz használják, ahol a vágási felület látható. Ezek a fűrészek nagyobb, 11-12 körüli TPI-vel készülnek.

5. Fémfűrész

A fémfűrészek pengéje vékony és hajlékony, ezért keretbe kell feszíteni őket. A C.K fémfűrészek kényelmes nyéllel, gyorskioldó pengerögzítővel készülnek. A pengék cserélhetőek és általában a tolási irányban vágnak. A pengék bimetál anyagúak, egy edzett, kemény ötvözetű vágóélből és egy rugalmasabb gerinc kombinációjából állnak össze, így tartósabbak és biztonságosabbak a tisztán kemény pengéjű fűrészlapoknál.

6. Junior kézifűrészek

Ezek a kézifűrészek a fémfűrészek kisebb kivitelei. A CK Junior fűrész rúgószerűen húzza szét a pengét, megadva a szükséges merevséget. A penge – ellentétben más, hasonló célű gyártók termékeivel – nem lóg ki a keretből. Az Avit minifűrész kerete alumíniumból készült, könnyű és erős, a markolaton kényelmes fogású gumipárnával. A penge csavarral rögzíthető hat különböző szögben, 60°-os intervallumban.

7. Ágvágó fűrész

Az ágvágó fűrészek kicsi, könnyű szerszámok, elsősorban kisebb ágak és gallyak vágásához valóak. Gyakran illeszthetőek nyélhez (mint például a fenti Gardena), hogy magasra vagy távolra is el lehessen érni velük.

8. Japán fűrész

A japán fűrész húzófűrész, és jellemzően rugalmasabb, hajlékonyabb pengével készül, mint az európai társai.

Fafűrészek, a fenti penge egyik oldalán keresztvágó, a másik oldalán hasító fogazat van.

9. Lombfűrész

Jellegzetes alakú keretes fűrész finom famunkákhoz. Különlegesen vékony pengéjével íveket, kanyarokat lehet vele vágni a fába. A fémkeret mélységét fontos jól megválasztani, kisebb kerettel könnyebb dolgozni, de könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy bele fog ütközni a fába.

10. Furnérvágó fűrész

Ennek a fűrésznek a különlegessége, hogy a fogazat a penge elején is végigfut. Ennek az az oka, hogy padlódeszka vágásánál így könnyebb elkezdeni a munkát.

11. Téglafűrész

A sok fafűrész után egy kőművesek által használt tégla- vagy ytong-fűrész. Ezek a fűrészek hosszú pengével (60-70cm) és nagy fogazattal készülnek.