Egy redditen megosztott cikk hozzászólásai közt egy felhasználó megemlítette, hogy a bal keze két ujjába neodímium mágneseket varratott. Az olvasók többsége nyilván olyan arcot vágott, mint én, amikor először olvastam, úgyhogy lett is egy Kérdezz tőlem bármit topik a dologból. 
Az illető (elgevillawngnome azonosítóval) rendkívül készségesen válaszolt minden kérdésre, a lényeg a következő:
- 24 éves, villamosmérnöknek tanul.
- A beültetés oka a kiváncsiság volt, és még inkább az, hogy baromi jó érzés (awesome)
- A bal keze hüvelyk- és gyűrűsujjaiba került egy-egy mágnes, mivel elég messze vannak egymástól, és a mindennapokban sem zavaró, hogy nem tud teljes erővel markolni.
- 2.0mm x 0.5mm méretű, korong alakú, parilénnel bevont neodímium mágneseket kapott, ezek a méretükhöz képest igen erős, tartós mágnesek.
- A beültetést egy testékszer-szalonban végezték, így orvosi fájdalomcsillapítást nem kapott, volt viszont jég és whiskey. A beültetés ára 120$ volt mágnesenként.
És az eredmény?
Váltóáram közelében a mágnesek finoman rezegnek, amitől az ujja bizseregni kezd (mint amikor valaki beüti a könyökét), mágneses mezőben és egyenáram közelében pedig finom nyomást érez. Egy nagyméretű, erős villanymotor mellett pulzálást érez. Egy robotgép bekapcsolása vagy számítógép indítását erős lökésként érzékeli. Kapacitív érintőképernyőkkel nincs problémája, de ha a bal kezébe vesz egy másik neodímium mágnest, akkor az olyan, mintha odaragasztották volna. Önmagában legfeljebb fémkapocs méretű tárgyakat tud megtartani. Amitől viszont kicsit tart, az az MRI, hiszen ott minden fémtárgyat el kell távolítani a rendkívül erős mágneses tér miatt. Összességében úgy jellemzi az érzést, mintha hatodik érzékei lennének. A történet igaznak tűnik (a Popular Science is lehozta), de csak erős idegzettel érdemes utánakeresni, mert általában a berakás képeivel illusztrálják az érintettek a történetet 🙂