Robotszerkó az építkezésen

Ha azt mondom, exoszkeleton, ki jut az eszedbe?

(kép: businessinsider.com)

EDGE OF TOMORROW

⇒ Gyerek vagy még.
⇒ Valamikor az ezredforduló táján születhettél.
⇒ X generáció?

Erre a következtetésre jutott legalábbis Russ Angold a Wirednek adott interjúja szerint. Russ pedig vélhetően gyakran találkozik a témával, mivel ő az Ekso Bionics egyik alapítója. A szerszám blog számára pedig azért érdekes, mert ez a cég elkezdett azzal kísérletezni, hogy az exoszkeletonokat az építőipar szolgálatába állítsa.

Az exoszkeletonokról röviden

Az exoszkeletonok az emberi erő megnövelésére, vagy a test védelmére épített, ruhaként viselhető eszközök. Ripley az Aliensben egy logisztikai célokra szánt cuccban veszi fel a harcot a szörnyekkel – a Vasember és Tom Cruise felszerelése viszont direkt katonai célokra épült.

Így van ez a valóságban is: rengeteg pénzbe kerül egy ilyen fejlesztés, ezért elsősorban a hadiipar küszködik azzal, hogy összehozzon valami használhatót:

A Lockheed Martin és az Ekso Bionics HULC projekjte ilyen irányba ment ⇑

A probléma az, hogy egy baromi nehéz akkumulátort és egy csomó hidraulikát meg acélvázat aggatnak a katonára (full body suits), hogy olimpai szellemben citius, altius, fortius tudjon katonáskodni. Több terhet bír el, kevésbé fárad, úgyhogy amíg nem merül le az akksi, addig tényleg vannak előnyei, de sajnos például a szabad mozgás terén hátrányok is. Ha meg lemerül – és ez pár órán belül megtörténik -, akkor szevasz, a nagy puska, amit addig könnyedén cipelt, ott is marad.

Vannak kevésbé ambíciózus – reálisabb célkitűzésű – projektek, ezeknél a cél általában az, hogy csak a lábak terhelését csökkentsék, amihez kevesebb akku, kevesebb kevlár és acél szükséges. Átütő siker itt sincs még, de ha valakit érdekel a téma, erre tessék. (Van ott például egy hadihajókra kifejlesztett, vibrációt elnyelő projekt is.)

Exoszkeletonok a gyógyászatban

A másik terület, ahol ilyen irányú fejlesztések folynak, az egészségügy. A mozgásszervi betegségben szenvedők egy megfelelő segédeszközzel mobilitást nyerhetnek:

ETH Zürich

De ígéretes, és már most is sikereket felmutató terület a rehabilitáció, ahol a passzív mozgatáshoz, tornáztatáshoz, csökkentett terheléssel végzett gyakorlatsorokhoz fejlesztenek exoszkeletonokat. És itt most nem csak láb-, gerinc- vagy más izomsérülések, bénulások, hanem stroke-ból felépülők gyógyításáról is beszélünk.

A fejlesztés sikere szempontjából nem mellékes, hogy az orvosi célú felhasználásnál számíthatunk az energiautánpótlásra, az akkucserére vagy a töltésre.

Megérkeztünk: exoszkeletonok az építőiparban

A fenti két területen szerzett sokévnyi tapasztalattal a háta mögött kezdett el gondolkodni az Ekso Bionics azon, hogy a fenti feature-ök (terheléscsökkentés, erősokszorozás) akár az építőiparnak is érdekesek lehetnek.

A szerszámok nehezek, a munkaidő ketyeg, ha gyorsabban dolgoznak az emberek és lassabban fáradnak el: profit!

Az első termékük a Zero-G volt. Igazából nincs benne semmi világrengető ötlet, azt teszi, amit a neve ígér: egy rögzített, csuklós kar tartja a szerszámot a gravitáció ellenében, a munkás pedig csak pozícionálja. Egy dolog miatt mégis érdekes: a steadicamekhez hasonlóan működik, rugók erejét használja ki, és nem használ akkumulátort. Így néz ki a demó, ha olyan környezetet teremtünk, ami kidomborítja az előnyöket:

A látványosan kisebb ember látványosan gyorsabban végez látványosan kisebb szervezeti terheléssel.

Beugrónak nem rossz, jött is a folytatás, az EksoVest.

Felvehető mellény, 9.5 font tömegű (4.3kg), és 5-15 font (2.2-6.8kg) támogatást ad a viselőjének.

A törzs folyamatos terheléséért cserébe a karok támogatást kapnak, ez pedig hosszú távon jó üzletnek tűnik.

Ez az irányvonal a passzív exoszkeleton, amerre a SuitX nevű cég is elindult:

Ők egy három részből álló moduláris rendszert fejlesztenek: váll, hát és láb exoszkeletonokat kínálnak, amik külö-külön és együtt is viselhetőek.

Milyen áron? Egészen belátható összegekről van szó, a SuitX modulonként $3.000-ba kerül. Hárommal megszorozva már soknak hangzik, de mivel kisszériás termékről van szó, korai terjesztési szakaszban, jók a kilátások.

Hol vethető be?

  • építkezéseken, szerszámhasználathoz
  • minden fej felett végzett munkánál
  • reptereken bőröndpakoláshoz
  • szerelősorokon
  • raktárakban
  • járműiparban
  • futárszolgálatoknál
  • kertészeti munkáknál

És így tovább.

Civil, ipari környezetbe tök jó lesz, de az is érthető, hogy a hadiipar nem annyira lát benne fantá$iát.

Aktív exoszkeletonok

Ez az irányvonal se halott, például a Panasonic ilyenen dolgozik:

A katonai alkalmazással szemben – ahogy az egészségügyi rovatban már szóba került – egy raktárépületben a gyors akkucsere nem jelent gondot, van létjogosultsága az aktív exoszkeletonnak. Igazából az sem lenne meglepő, ha pár éven belül a fúrógép ugyanolyan akksiról menne, mint az exoszkeleton.

Távolabbi kilátások

Egy ilyen mellény a jelenlegi állapotában megkönnyítheti a napi munkát, de ez talán még kevés ahhoz, hogy a collstok mellé berendeljék a cégek. Hosszú távon viszont a fizikai munkát végzők egészségügyi rizikóinak csökkentését várhatjuk tőle, nem mindegy, hogy kopik a hát és a vállak az évek alatt – vannak helyek, ahol ez pedig erős szempont.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük